Bevezető
Egyre gyakrabban látni tizenévesek írásaiban, hogy szándékosan eltérnek a helyesírás szabályaitól. Egyes szóalakjaikat olvasva maga az átlagember is elborzad, sőt már-már az analfabetizmus visszatérésének víziója lebeg sírni vagy nevetni akaró szemei előtt.
Wtf?
Avagy: miről is van itt szó?
Msn-beszélgetésekből, közösségi portálokról, valamint blog oldalakról csíphetőek el az alábbiak: tecik, semijjjen, halgatni, cerizlek, azal, ojan, fen van, eccerüen, deh, puszcsee, lessz. Ez csak néhány példa, de, lássuk be, megríkatna bármely általános iskolai pedagógust (nemcsak a nyelvtan tanárokat). Sajnálatos módon egyre elfogadottabbá és elterjedtebbé válnak az ifjúsági nyelvben az ehhez hasonló képletek.
A terjedés mértéke pedig megdöbbentő: manapság egy 18 és egy 16 éves már külön generációnak számít e szempontból. Előbbi ugyan használ néhány helytelen alakot, utóbbit olvasva azonban már inkább elbújik az asztal alá.
Hibásan menőbb
Ez lehetne az új irányzat jelszava, ha legalábbis irányzatnak nevezhetnénk a tinédzserek eme kevéssé közhasznú önkifejezési törekvését.
Mint láthatjuk, igen gyakori, hogy hosszú mássalhangzó helyett rövidet használnak (aból, ad oda), mássalhangzótörvényeket vesznek figyelmen kívül(ne roncsd el), valamint az ly-t és a j-t felcserélik (muszály, ijen) – jó, hogy évekig tartott mire megtanultunk helyesen írni, úgy tűnik felesleges volt.
Stílusosabbnak vélik egyes betűk kicserélését is, ilyen a w-zés is: wan egy kiskutyám, aki wakkantani is tud, medwebőr. Ide sorolhatjuk az y-zást: köszy, valamint az ee-zést is: fülcsee.
Az elérni kívánt stílusosság, mint láthatjuk, inkább távolodik, mint közeledik.
High tech
Persze miután már a 2 hónapos Lajoska is regisztrálva van minden nívósabb közösségi portálon, mi már nem lepődünk meg semmin, pedig nem elhanyagolható tény, hogy egyre fiatalabb korban érik el a gyerekeket a technológia vívmányai. A mobiltelefon, a számítógép és az internet nélkülözhetetlen kellékei a mai felgyorsult világunknak, megismerésük így tehát egyre hamarabb válik fontossá.
Aztán valamiért úgy alakult, hogy az emberek minél jobban igyekeznek tartani a távolságot: inkább sms-t írnak mint hogy telefonáljanak, inkább msn-en tartanak 10 éves osztálytalálkozót… Ezek mind fontos okai lehetnek a "medWebőr" nyelv kialakulásának.
Fogjuk rövidre
Nyilvánvaló, hogy egy sms drágább, ha cifra körmondatokkal tűzdeljük tele, emiatt igyekszünk minél kevesebb karaktert használni, ez a fajta rövidítés és gyorsaságra való törekvés azonban teljesen indokolatlan helyzetekben is előfordul, például egy kép kommentelésekor. Habár ezzel a kommentíró azt próbálja sugallni, hogy rettenetesen elfoglalt ám mégis kreatív ember és egyből amint ránézett a képre 5 mp alatt le is gépelte a szellemi terméket, a jártasabbak tudhatják, hogy a személy valójában egész délután a gép előtt ült, fél óráig tartott neki, mire eszébe jutott valami használható, 10-szer átszerkesztette a mondandóját, majd végül egy pár véletlennek tűnő hibát is beletett, hogy valamiképp palástolja a túlzott figyelmességet.
Nyugati minta
Beképzeltség lenne azt hinni, hogy csak a magyar nyelv van kitéve a medWebőr veszélyének. Spanyolországban például odáig redukálódott az írott nyelv, hogy magánhangzókat alig találhatunk, például:
- sta noxe irms jnts al parq pa bbr :Esta noche iremos juntos al parque para beber (ma este mindannyian együtt bandázunk és iszunk)
- x k? :Por qué? (miért?)
Franciáknál az ún. langage texto is tartogat némi meglepetést, mint például:
- G F1: j'ai faim (éhes vagyok)
- Kesta? : Qu'es ce que tu as? (mi bajod van?, mi ütött beléd?)
Mi meg hova juthatunk pár év múlva: mi + hva juthatnk / v mlva (…?!)
